Mt krém (melatonin: antioxidáns, mély alvásért felelős, 3 mg, 60 adag)

5 990 Ft

A melatonin és metabolitjai erős antioxidánsok, amelyek gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, sejtkommunikációt fokozó, rákellenes és barna zsírszövetet aktiváló (a kalória égetésében vesz részt) és vérzsír csökkentő hatást fejtenek ki, ezáltal védik a szöveteket a különféle sértésekkel szemben.

A melatoninról kimutatták, hogy támogatja a cirkadián ritmust, a hormon egyensúlyt, a reproduktív egészséget, az elmét, a hangulatot, a vércukorszint szabályozást és a csont anyagcserét, miközben javítja az általános antioxidáns állapototot és csökkenti a vérnyomást.

A melatonin elősegítheti a cukorbetegség szövődményeinek megelőzését és javíthatja a kezelési eredményeket a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek és bizonyos rákfajták esetén.

A melatonin és metabolitjai erős antioxidánsok, amelyek gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, sejtkommunikációt fokozó, rákellenes és barna zsírszövetet aktiváló (a kalória égetésében vesz részt) és vérzsír csökkentő hatást fejtenek ki, ezáltal védik a szöveteket a különféle sértésekkel szemben.

A melatoninról kimutatták, hogy támogatja a cirkadián ritmust, a hormon egyensúlyt, a reproduktív egészséget, az elmét, a hangulatot, a vércukorszint szabályozást és a csont anyagcserét, miközben javítja az általános antioxidáns állapototot és csökkenti a vérnyomást.

A melatonin elősegítheti a cukorbetegség szövődményeinek megelőzését és javíthatja a kezelési eredményeket a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek és bizonyos rákfajták esetén.

Mit fontos tudni róla?

A melatonin nem csupán alváshormon – 7 dolog, amit mindenképpen tudnod kell róla

Ebben a cikkben elolvashatod, mindazt, amit tudnod kell a MELATONINRÓL. Ez a hormon jóval több mint csupán az alvást segítő hormon.

A melatonin további előnyei a következők:

  • A melatonin (N-acetil-5-metoxi-triptamin) a triptofán aminosav származéka, és széles körben hozzáférhető a következő élelmiszerekből: tej, mandula, banán, répa, uborka, mustár és paradicsom.
  • Az emberekben a melatonint elsősorban a tobozmirigy szintetizálja, de a gyomor-bél traktusban és a retinában is termelődik.
  • A melatonin és metabolitjai erős antioxidánsok, amelyek gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő, sejtkommunikációt fokozó, rákellenes és barna zsírszövetet aktiváló (a kalória égetésében vesz részt) és vérzsír csökkentő hatást fejtenek ki, ezáltal védik a szöveteket a különféle sértésekkel szemben.
  • A melatoninról kimutatták, hogy támogatja a cirkadián ritmust, a hormon egyensúlyt, a reproduktív egészséget, az elmét, a hangulatot, a vércukorszint szabályozást és a csont anyagcserét, miközben javítja az általános antioxidáns állapototot és csökkenti a vérnyomást.
  • A melatonin elősegítheti a cukorbetegség szövődményeinek megelőzését és javíthatja a kezelési eredményeket a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek és bizonyos rákfajták esetén.

A melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, de a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízásra. A feltörekvő tudomány azt sugallja, hogy ez megóvhatja genetikai anyagunkat és megóvhat az életkor okozta leépüléstől.

Az eredetileg 2012-ben írt cikk a LifeExtension-ben került publikálásra, szerzője Claudia Kelley, PHD, RD, CDE. 2020 januárjában tudományosan áttekintette és jóváhagyta Dr. Amanda Martin. Magyarra fordította és képekkel kiegészítette: Eperjesi Katalin

A melatoninról ismert, hogy segít néhány embernek a jobb éjszakai alvás elérésében, így érdemelte ki becenevét: “alváshormon”.

Miközben a melatonin részt vesz a test belső órájának szabályozásában, ez még csak az egészségfejlesztő előnyeinek a kezdete. Átfogó kutatások alapján a tudósok felfedezték, hogy ez a hormon jótékony hatással van a szívbetegségekre és a cukorbetegségre, a csontok egészségére és az elhízás ellen is jó. És ami a legjobb: a tudomány világa azt sugallja, hogy megvédheti genetikai anyagunkat és megóvhat minket az életkorral összefüggő betegségektől és leépüléstől.

A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin akár 20% -al is megnövelte az állatok élettartamát – meghosszabbítva az ifjú kort. A tudományos bizonyítékok szerint a melatonin döntő szerepet játszik a különféle metabolikus funkciókban, az antioxidáns és a neuroprotektív (idegsejt védő) tulajdonságai által, valamint rendelkezik gyulladásgátló hatással és támogatja az immunrendszert.

Mivel a melatonintermelés az életkorral csökken, a szakértők úgy gondolják, hogy csökkenése hozzájárul mind az öregedés folyamatához, mind az egészség általános romlásához. A növekvő bizonyítékokból kiderül, hogy a melatonin milyen nagy szerepet is játszik ebben tulajdonképpen.

1: Antioxidáns védelem – küzdelem a szabad gyökök okozta károk ellen (alvás közben)

Az ötven évvel ezelőtti felfedezése óta a melatonin funkcionálisan sokrétű molekulaként bizonyított. Antioxidáns tulajdonsága szerepelt a legtöbbet tanulmányozott tulajdonságai között.

Azóta óriási mennyiségű kísérleti kutatás támasztotta alá, hogy számos sejtkárosító szabad gyök ellen védelmezi a testünket – nem véletlenül! A melatoninnak 200% -kal több antioxidáns hatást tulajdonítanak, mint az E- vitaminnak. Kiderült róla, hogy jobb az oxidatív károsodás csökkentésében, mint a glutation, valamint a C- és E- vitamin.

Mint ilyen erős antioxidáns, a melatonin nagy szerepet játszik a szabad gyökökkel összefüggő betegségek leküzdésében – a szív- és érrendszeri betegségektől a rákig.

Például a menopauza utáni nőkben a melatoninról azt találták, hogy gátolja a lipid-peroxidációt (a zsírsejteknek a szabad gyökök által okozott károsodását), ezáltal az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintjének csökkent szintjéhez vezet, amely az egyik elsődleges összetevő az érelmeszesedés kialakulásában. Egy újabb, férfiakkal végzett tanulmány megerősítette ezeket a megállapításokat, amelyek arra utalnak, hogy a melatonin az oxidatív stressz szintjének csökkenéséhez vezet. Kardiopulmonális bypass műtéten átesett egyénekben a melatonin nagyobb mértékben csökkentette a lipid peroxidációt és javította a vörösvértestek membránjának merevségét.

Más, széles köröket érintő szabadgyökök által okozott betegségek, például az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD), akut légzési distressz szindróma (ARDS), glaukóma, és szepszis szintén reagáltak a megnövekedett melatonin szintekre.

2: A melatonin harcol a szív- és érrendszeri betegségek ellen

Mivel az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri betegség a vezető halálok, a melatonin védelmet adó képessége különösen figyelemreméltó. Az elmúlt évtizedben a melatonin jelentős figyelmet kapott a kardioprotektív tápanyagok potenciáljának vizsgálatában. Állatkísérletek elegendő bizonyítékot szolgáltattak a melatonin antioxidáns védelméről a szívizomsérülésekkel szemben; csökkenti a szívroham által okozott károkat, és javítja a szív szívrohamot követő pumpáló hatásának fokát.

Más kutatók beszámoltak arról, hogy csökkenti a teljes koleszterin- és LDL-szintet, és növeli a HDL-koleszterinszintet. A tudósok felfedezték, hogy metabolikus szindrómás egyének kevesebb melatonint termeltek, mint azok akik nem érintettek ebben, valamint azok, akiknek a vérnyomás zavara volt , emelkedett koleszterin és vércukorszintje (a metabolikus szindróma minden klasszikus jellemzője) alacsonyabb melatoninszintet mutattak, mint a normál anyagcsere-funkcióval rendelkezők. További in vivo vizsgálatok megerősítették, hogy a melatonin csökkentheti a vérnyomás szintjét.

3: Rákterápiás segédanyag és immunszabályozó

Az újonnan megjelenő kutatások arra mutatnak rá, hogy a melatonin antikarcinogén tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis képes megakadályozni a rák kialakulását, illetve kiválthatja a rákos sejtek halálát. Ezek a melatonin antioxidáns, gyulladásgátló, antiproliferációs és hormonmoduláló tulajdonságainak tudhatók be.

Rákos betegeknél dokumentálni tudták a melatonin azon képességét, hogy befolyásolja a rákos sejtek szaporodását és növekedését (“proliferáció”), valamint a rákos sejtek halálát (“apoptózis”) indukálja, rákos betegekben.

Sikeresen alkalmazták előrehaladott stádiumú rákban szenvedő betegeknél, akik hagyományos rákellenes terápiában részesültek: a betegség előrehaladását lassításával, illetve a kezelés mellékhatásainak csökkentésével. 8 randomizált, ellenőrzött klinikai vizsgálat áttekintésében a melatonin adjuváns előnyeit értékelték kemoterápián vagy sugárterápián átesett, daganattal rendelkező rákos betegek kezelése során. A kutatók azt találták, hogy a napi egyszeri 20 mg melatonin egyszeri alkalmazásával a hagyományos kezelésekhez képest közel 50% -al javult a teljes vagy részleges remisszió aránya. 45% -al növekedett az egyéves túlélési arány és a hagyományos terápia pusztító mellékhatásait, mint például az alacsony vérlemezkeszámot, a neuropathiát és a fáradtságot 89, 83 és 65%-al csökkentette. Ráadásul, ezek a hatások következetesek voltak a különböző típusú rákok esetében és egyszer sem jelentettek nem kívánatos mellékhatásokat.

A melatonin anticarcinogén tulajdonságai az immunrendszerre gyakorolt hatásának tulajdoníthatók. Laboratóriumi tanulmányok kimutatták, hogy a melatonin aktiválhatja a T-sejteket, amelyek más immunsejteket aktiváltnak az idegen betolakodók vagy kórokozók elpusztításához. Ezenkívül a melatonin stimulálja a természetes ölősejtek, a monociták és makrofágok szintézisét, és elősegíti az egészséges sejtek közötti kommunikációt, amely javítja a test megfelelő immunválaszát az idegen betolakodókra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a vezető szakértők azt sugallják, hogy a rákos betegek és különösen az áttétes esetek profitálhatnak a melatonin használatából, bár még további kutatások szükségesek ennek alátámasztására.

4: Véd a cukorbetegség szövődményei ellen

A cukorbetegség – akárcsak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák esetében – a “szabad gyökös betegségek” családjába tartozik. Kutatások kimutatták, hogy a 2. típusú cukorbetegségben és a retinopathiaban szenvedő emberekben a melatonin-szekréciója megváltozik. Tekintettel arra, hogy a melatonin szabad gyököket csökkentő anyag, nem meglepő, hogy a preklinikai kutatások ismételten és következetesen dokumentálják annak kedvező antioxidációs hatásait cukorbetegek és magas vércukorszintű (hiperglikémiás) betegek esetében.

A melatoninról azt is kimutatták, hogy megvédi a hasnyálmirigy béta-sejtjeit és számos cukorbetegség által érintett szervet (beleértve a vese-, retina-, agyi- és érrendszeri szöveteket) a szabad gyökök károsodásaitól. A vizsgálatok során a melatonin-kezelés hatására csökkent a vércukorszint, a HA1C és a koleszterin.

Nem csoda, hogy a tudósok nagyon ígéretesnek tartják a melatoninban rejlő képességet abban, hogy javítsa az életminőséget azáltal, hogy enyhíti a cukorbetegséggel járó szövődményeket, mint például a retinopathiát, a nefropátiát és a szív- és érrendszeri betegségeket.

5: Segít késleltetni az Alzheimer-kórt

A melatonin másik egyedülálló és erőteljes tulajdonsága az, hogy képes átjutni a vér-agy gáton. A szájon át bevitt melatonin növeli a melatonin szintjét az agyban. A melatonin meg is védi a vér-agy gátat olyan hipoxiás sérülések esetén, amelyek a vér-agy gát fokozott permeabilitását okozhatják, és  további károsodásához vezethetnek az érzékeny agyszövetben, mivel azok a vegyületek, amelyeket általában egy működő vér-agy gát megfogna, az agyba jutnak. Az elmúlt évtized intenzív kutatásaiból tudunk immár a melatonin kedvező hatásairól a neurodegeneratív rendellenességek kísérleti modelljeiben, különös tekintettel az oxidatív károsodásokra. Valójában a melatonin igen széles spektrumú antioxidáns hatása számos központi idegrendszeri neurodegeneratív betegségben bizonyított és dokumentált.

Pontosabban, a melatonin hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetéséhez; megvédi az az oxidatív károsodásoktól és sejthaláltól az olyan létfontosságú sejtszerkezeteket, mint például a mitokondriumokat. A mitokondriális funkció csökkenése számos neurodegeneratív betegség, köztük az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-betegség jellemzője. A melatonin továbbá elősegítheti az alvásminta javulását és megakadályozhatja a kognitív károsodást, és javíthatja az ezekben az esetekben gyakran előforduló zavart és nyugtalanságot , ami jellemzően este jelentkezik az Alzheimeres betegeknél. A preklinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a melatonin kifejezett neuroprotektív hatást fejt ki a béta amiloid plakkok ellen, mely egy az Alzheimer-kór specifikus okai közül.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a melatonin megakadályozhatja az agysejtek halálát, miközben fenntartja az energia és az oxigén anyagcserét az erősen stresszes idegi mitokondriumokban. Úgy tűnik, hogy összefüggésben van az időskorúak és az Alzheimer-kóros betegek kognitív teljesítményével. Fontos megjegyezni, hogy bár a melatonin hasznosnak bizonyulhat az Alzheimer-kór korábbi szakaszaiban, sokkal kevésbé hatásos a betegség késői stádiumában, és akkor lehet, hogy nem javít az alváson vagy az izgatottságon.

6: Az elhízás elleni küzdelem a melatoninnal

Az utóbbi években a dietetikusok és az egészségügyi szakemberek felismerték, hogy az elhízás gyakran társul a stresszhez, az érzelmi étkezéshez, az alvásmegvonáshoz és az élet későbbi szakaszában bekövetkező hormonális változásokhoz. Az éjszakai étkezési szindrómás nőkkel (egy étkezési rendellenesség, ami késői esti zabálós „tivornyákkal” jár) foglalkozó, nemrégiben végzett tanulmány további megerősítést tett erre. Megállapította, hogy az ebben a rendellenességben szenvedő nőkben kifejezett melatonin bioritmuszavarok tapasztalhatók, melyek szintén befolyásolták a kortizol (egy stressz hormon, ami a súlyproblémák egyik okozó faktora lehet) és a ghrelin (hormon, amely serkenti az éhség) szintjét. Számos egyéb viselkedési és élettani markert is érintett ezeknél a nőknél, melyek az étvágy és a neuroendokrin szabályozásban vesznek részt.

Egy kis magyarázat (Eperjesi Katalin kiegészítése dőlt betűkkel)

Ghrelin – Központi szerepet tölt be a szervezet energiaszabályozásában. Minél magasabb a ghrelinszintünk, annál éhesebbnek érezzük magunkat. Az étkezések előtt a legmagasabb a ghrelinszint, az étkezések után pedig a legalacsonyabb.

Leptin – A véráramban keringő fehérjehormon, amely szervezetünk energiatároló szövetében, a zsírszövetben képződik, és tájékoztatja az agyat a zsírraktárak telítettségéről, valamint a test energiaállapotáról.

Ha befejeztünk egy étkezést, a zsírszövetből leptin szabadul fel, belép a véráramba, majd végül az agyba jutva kézbesíti az üzenetet, hogy jóllaktunk, és rendelkezésünkre áll egy bizonyos mennyiségű energia.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kevés alvás az elhízás kockázatának növekedéséhez vezet, mert a keveset alvóknál a mért leptinszint alacsonyabbnak bizonyult, mint a test zsírtartalma alapján számított várható leptinszint.

Egy 2004-ben történt vizsgálat során (Spiegel, 2004) a leptin és a ghrelin alvásmegvonás hatására bekövetkező koncentrációváltozását tették tanulmány tárgyává. Alvásmegvonás során (két éjszakán keresztül csupán 4 óra alvás) a ghrelinkoncentráció 28%-kal növekedett, míg a leptiné 18%-kal csökkent. Az éhségérzet 23%-kal nőtt, és elsősorban a magas szénhidráttartalmú élelmiszerekből fogyasztottak többet az önkéntes vizsgálati alanyok. Schmidt és munkatársai egy 2008-as vizsgálat során kimutatták, hogy egyetlen éjszakányi alvásmegvonás során is szignifikánsan nő a plazma ghrelinszintje.

Noha eddig még nem publikáltak humán testtömeg-menedzsment kísérleteket a melatoninnal, a preklinikai vizsgálatok biztatóak. Középkorban lévő rágcsálókban a napi melatonin adagolásról kimutatták, hogy elnyomják a hasi zsírszintet, a plazma leptin szintjét és az inzulin szintet, miközben csökkentik a testtömeget és az étel-bevitelt. Más kutatók szerint a melatonin összefüggésben van a hasi zsír csökkenésével, a csökkent plazma inzulin és leptin szinttel, valamint az életkorhoz kapcsolódó súlygyarapodás hiányával.

Ezen túlmenően laboratóriumi vizsgálatok során felfedezték a melatonin azon képességét, hogy aktiválja a barna zsírszövetet (míg a fehér vagy sárga zsírszövet  funkciója eltárolni a szükségesnél több kalóriát, a barna zsír, ha a megfelelő körülmények adottak, a kalória égetésével vesz részt a hőtermelésben), ami arra ösztönzi a testet, hogy zsírégetést végezzen a tárolása helyett. Az utóbbi években a globális elhízási járvány megállításának célpontjává vált a barna zsírszövet. Patkánymodelleknél diabétesz előtti állapotban, ahol az étrend által idézték elő az elhízást, napi 4 mg / kg melatonin kiegészítéssel azt találták, hogy a testtömeg, a hasi zsír, a szérum inzulin szint és a trigliceridek szintje csökkent. Emberekben a fentinek megfelelő dózis 48 mg egy 75 kg-os testsúlyhoz, ami egy nagyon magas adag, mely másnap álmosságot okozhat. A melatonin tipikus adagjai embernél 0,3 és 10 mg között van, lefekvés előtt alkalmazva.

7: Segít a csontritkulás megelőzésében

Állatokon végzett kutatásokból származó adatok azt sugallják, hogy a melatonin jótékony hatással van a csontsejtek regenerációjára, valamint a csont ásványianyag-sűrűségére, ami ideálissá teszi őt a csontritkulás megelőzésére vagy a csonttörések után kiegészítő kezelésképp.

Egy nagyon kicsi, nemrégiben közzétett, kettős-vak, placebo-kontrollos kísérleti tanulmányban vizsgálták a melatonin hatását 18 perimenopauzában (45-54 éves) lévő nő csontozatának egészségére és életminőségére 6 hónapig. Megállapították, hogy a melatonin javította a fizikai tünetek pontszámát (pl. jobb közérzet és alvás), megnövelte az osteokalcint (csontképződés marker) és csökkentette az I. típusú kollagén térhálósított N-telopeptid (a csontreszorpció markerje) szintjét. Ez azt mutatja, hogy a melatonin helyreállíthatja a csontsejt vesztés és csontsejt képződés egyensúlytalanságát és megakadályozhatja a csontvesztést.

Összefoglalás a melatonin öregedésgátló szerepéről

Az öregedés egy többfaktoros folyamat, amely nagy mennyiségű szabad gyököt, metabolikus, hormonális és immunitási változást foglal magában. Noha jelenleg nincs olyan közvetlen klinikai bizonyíték, amely igazolná, hogy a melatonin meghosszabbíthatja az emberi élettartamot, számos bizonyítékot találtunk az öregedési folyamat befolyásolásában játszott szerepéről:

A melatonin számos létfontosságú életfolyamatban vesz részt, és szekréciója idővel fokozatosan csökken.

A csökkent melatonin szint úgy tűnik, hogy korrelál sok anyagcsere-funkció romlásával és a csökkenő hormonszinttel, így valószínűleg hozzájárul az öregedési folyamatok felgyorsulásához.

A melatonin immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkezik. Az elnyomott immunitás szerepet játszik az öregedési folyamatok felgyorsításában.

A melatonin figyelemre méltóan alacsony toxicitással rendelkezik, és nincs jelentős mellékhatása, ha napi kevesebb, mint 10 mg-os adagban alkalmazzák.

Szakirodalmi források az eredeti cikknél:

www.lifeextension.com/Magazine/2012/9/7-Ways-Melatonin-Attacks-Aging-Factors letöltve: 2020-03-31

Miért van szükség rá?

Melatonin és alvás

Nagy részben nem megfelelő életmódunk tehető felelőssé az alvászavarok kialakulásához. Míg az ember korábban tiszteletben tartotta a természet változásait, az évszakok, a világosság és a sötétség váltakozását, és ehhez igazította a saját életritmusát, napjainkban ez már egyáltalán nincs így. Elég megnyomni egy gombot, és a fény lehetővé teszi a féktelen éjszakázást. Ekkor pedig biológiai óránk működését zavarjuk meg.

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik (pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban; vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozás akár a 1,5 fokot is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

A biológiai óránk cirkadián ritmusa

Kb. 100 éve írta le Claude Bernard a homeosztázis elvét, mely szerint a szervek, szervrendszerek működésében bizonyos fluktuáció kell, hogy érvényesüljön. Ezekben a fluktuációkban pontosan megtaláljuk a természet ritmusát, amely szinkronban van a nappal és az éjszaka változásaival, a holdnak a naphoz viszonyított helyzetével (ár-apály) és az évszakok változásaival. Ezek azok a ritmusok, amelyeket biológiai ritmusoknak nevezünk. Az ember biológiai órája pedig szoros összefüggésben van a hormonrendszerrel.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. A napkelte rövid, meleg fényű, vöröses időszaka (2300-3000 K) után a napfény színhőmérséklete hamar eléri a 4-5000 K-es tartományt (kék fény, vagy hideg fehér), akár egészen 7000 K-ig, majd napnyugta fele haladva az ismételten lapos beesési szög miatt a vöröses tartomány kezd dominálni. Reggel a napfény segít beállítani a belső óránkat, és este a vörös színű fények nyugtató hatásukkal segítenek ellazítani, és beindítani az alváshoz szükséges folyamatokat (melatonin termelést).

A biológiai óránk összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel is, mely hormonokat termel: ha ez a szervünk sok fényt kap, tehát ha az élettani körülmények között „nappal” van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka.

A melatonin

Röviden: az alvási ciklust irányító hormon.

Ez az emberi és állati szervezetekben is termelődő hormon sötétben, sötétedés hatására keletkezik. A tobozmirigy választja ki, és a vérrel jut el a test más részeibe. Az előállítást a hipotalamusz vezérli a fény/sötétség változásairól kapott információ alapján. Sőt, ennek a hormonnak a kiválasztása az évszakok szerint változó fényviszonyokhoz is igazodik.

Vagyis konyhanyelven fogalmazva a melatonin az alvás hormonja. A sötétséghez köthető, a fény legátolja. Mivel sötétben tud érvényesülni, ezért minél sötétebb van, annál könnyebb elaludnod és a mély alvásfázisba kerülnöd. A melatonin a mély alvásfázisba jutáshoz és maradáshoz szükséges, ez a mély alvás pedig az, ami gondoskodik az alvásod minőségéről, ugyanis ekkor történik a test valódi regenerálódása.

Az agyad mindig a környezeted fényviszonyaihoz alkalmazkodik. Bár a belső órád a nap járásával párhuzamos működésre van beprogramozva, ezt a modern világban sajnos meg tudjuk vétózni akkor, ha a szemünk által az agy felé közvetített fény más. Azaz ha mesterséges fényforrásokkal megvilágított szobában vagy, az agyad úgy értelmezi, hogy világos van, tehát nappal van („süt a nap”) és ennek megfelelő idegi ingerületátvivő anyagokat és hormonokat fog termelni, nem az alvást segítő melatonint.

A melatonin tehát az élettani alvást szabályozója, és így közvetlenül erősíti az alvás természetes hatásmechanizmusát.

A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, a hangulatunkért felelős hormon, és agonistája, a melatonin, ami az alvást elősegítő hormon. A két hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat. A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világos, kék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének. Tehát nappal a napfényen töltött idő elősegíti az esti jó alvást. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, melyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.

Az alvásunknál két tényezőt kell figyelembe vennünk: az alvással töltött idő mennyiségét, és az alvás minőségét. A jó, pihentető, minőségi alvás szükséges a test regenerációjához, a kipihent állapot eléréséhez. Ez a minőségi alvás annak a függvénye, hogy mennyi időt töltünk az alvásciklusokon belül az úgynevezett REM szakaszban. Ezért pedig a melatonin a felelős; megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Nem az alvásórákat hosszabbítja meg, mint egy altató, hanem az alvás minőségét, mélységét (REM) javítja. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz.

Mi akadályozza a melatonin hatását?

  • mesterséges fény az esti órákban
  • kék fényt adó kütyük használata az esti órákban
  • vércukor háztartási probléma a háttérben – az inzulin megakadályozza a melatonin agyba jutását, emeli a kortizol szintet, ami a melatoninnal ellentétesen mozog és ébrentart
  • napfény hiánya, B6-vitamin hiánya, fehérjében szegény étrend – Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van.

Mi segíti a melatonin hatását?

  • alkonyat után a környezetedben a mesterséges fényt adó fényforrások csökkentése – kisebb helyi fényforrások használata, meleg fehér-meleg sárga fényt adó izzókkal (minél hidegebb a szín, annál több benne a kék fény)Pl. sólámpa, gyertyafény, meleg-sárga izzó
  • teljesen elsötétített szobában alvás – szemmaszk használata
  • kék fényű fényforrások kiiktatás – esti órákban TV és számítógép előtt töltött idő limitálása, hideg fehér fényű izzók lecserélése
  • kék fényt blokkoló borostyánszínű szemüveg használata az esti órákban kék fényt szűrő alkalmazá használata a kütyüiden:
    • Számítógép: f.lux alkalmazás
    • Iphone: beállítások között Night Shift (+ a telefon fényerejének csökkentése)
    • Android: Twilight ingyenes alkalmazás (a telefon fényerejének további csökkentésére)
  • fehérjében dús reggeli – Az elfogyasztott fehérjék az emésztés során aminosavakra bomlanak, melyek – elsősorban a triptofán – a szerotonin és a melatonin hormon építőelemei. A triptofánból szerotonin képződik a nappali órákban, majd ez továbbalakul melatoninná az esti órákban.
  • éhség kerülése este – Éhesen lefeküdni nem ajánlott, a gyomorkorgás ugyanis megzavarja az alvást, és nagy valószínűséggel felébreszt a hajnali órákban.A túl nehéz (túl zsíros vagy fehérjében gazdag) vagy túl késői étkezés akadályozhatja a megfelelő pihenést, hiszen az emésztés nagyon energiaigényes munka, ami estére már megterhelő a szervezetednek és az energiatermeléhez kortizolt fogsz kibocsájatni, ami a melatonin antagonistája

Összefoglalás és a melatonin pótlása

Az alvászavarok területén a melatonin bizonyult a legígéretesebbnek a kutatások során a természetazonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületek közül. (Sőt, az is kitűnt, hogy más irányú, az élet minőségét kedvezően befolyásoló hatásai is vannak!)

Nem altatószer, hanem az élettani alvás szabályozója, s nem gyógyszer, hanem az emberi szervezetben képződő hormon! Nem az alvás mennyiségén (mint az altatók), hanem annak minőségén javít, segít a pihentető mély alvásba jutni és annak idejét optimalizálni.

Az eddig publikált adatok közül a tudományos vizsgálatokat három nagy területen tekinthetjük lezártnak az alvással összefüggésben: az alvászavarok területén, a több műszakos munkavégzéshez való alkalmazkodás megkönnyítésénél és a jet lag jelenség ellensúlyozásánál.

A kutatók között egységes az állásfoglalás abban, hogy a melatoninnak nincs mellékhatása. Természetazonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületről van szó. Éppen ezért pótolható és mellékhatása nincs!

Valamint a kutatások alapján a melatonin számos élettani területen bizonyult hatékonynak, az alvás segítésén túl:

  • Javítja a szív-keringési rendszer munkáját;
  • Egyes rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében megfigyeltek adjuváns hatást;
  • Fokozza (serkenti) a szervezet immun-védekezését;
  • Szabályozza az élettani alvásfolyamatokat;
  • Megkönnyíti az időzónák átlépését, illetve a több műszakos munkavégzésből adódó zavarokat;
  • Növeli a szexuális cselekvőképesség gyakoriságát és minőségét;
  • Tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását;
  • Véd a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen.

Bővebben a melatonin további hatásairól: https://harmoniabolt.hu/a-melatonin-nem-csupan-alvashormon-7-dolog-amit-mindenkeppen-tudnod-kell-rola/

Kinek javasolt?

A COVID-19, a tüdőgyulladás, az inflammaszóma és a melatonin összefüggése

A COVID-19, a tüdőgyulladás, az inflammaszóma és a melatonin összefüggése

Doris Loh, a COVID-19, Pnemonia & Inflammasomes, Melatonin the connection (https://www.evolutamente.it/covid-19-pneumonia-inflammasomes-the-melatonin-connection/), magyarul A melatonin és a COVID-19, a tüdőgyulladás és az inflammaszóma kapcsolata című, 2020 március elején számos kutatással alátámasztott cikkében felvázolja a korona vírus okozta halálozás tudományos bizonyítékait, és javaslatot tesz a legsúlyosabb tünet gyógyítására és megelőzésére. Doris Loh a cikkében bemutatott információkat nagyon sok (102!) hivatkozással támasztja őket alá, elismert forrásokból.

Az összegyűjtött információk azt mutatják, hogy van egy meglepően egyszerű megelőző intézkedés a fertőzöttek számára.

A COVID19 vírus által okozott halál legfőbb oka a légzési elégtelenség. Vagyis a halált a fulladást okozza. Ennek oka a korona vírus azon képessége, hogy súlyosbítsa vagy túlozza az emberi test természetes gyulladásos reakcióját, ami egyébként arra irányul, hogy izolálja a fertőzést.

Ezt a választ az inflammaszóma okozza, ami a veleszületett immunrendszer része, amely felelős a gyulladásos reakciók aktiválásáért.

A Nature.com (https://www.nature.com/subjects/inflammasome) részletesebb definíciója szerint az inflammaszóma egy multiprotein intracelluláris komplex, amely felismeri a kórokozó mikroorganizmusokat, és aktiválja a gyulladáskeltő citokineket, az interleukin-1b (IL-1b) és az IL-18-at. A gyulladásos sejtek pusztulásának pyroptózisnak nevezett formáját is kiváltják. A gyulladásos rendellenességek számos autoinflammatorikus (öngyulladásos) szindrómával és autoimmun betegséggel társulnak.

A SARS-ról, amely egy koronavírus, a tanulmányok kimutatták, hogy annak halálossága nagyrészt attól függ, hogy ezt a túlzott gyulladásos reakciót kiváltja-e az emberi testben. Doris Loh ezt így magyarázza:

A gyulladáscsökkentő citokinek megvédik a gazdasejteket a betörő kórokozóktól, de képesek a kóros gyulladás kiváltására is. A gyulladásos reakciók gátolhatják a vírus replikációját és csökkenthetik a fertőzést, de a gyulladás is képes nagyszámú virion (virion=érett forma, gazdasejt nélkül, izolálható, vizsgálható) felszabadítására, tovább terjesztve a vírusfertőzést. (https://www.microbiologyresearch.org/docserver/fulltext/jgv/93/10/2063_vir042978.pdf?expires=1584067111&id=id&accname=guest&checksum=171AE5D930B81F747ADBC3FBA61C44CF)

Nemrégen az NLRP3 nevű gyulladáskeltő anyagot azonosították az akut légzési distressz szindróma kiváltásának kulcsaként.(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4061751/ )

Egy 2019 júniusában közzétett tanulmány pedig kimutatta, hogy az NLRP3 inflammaszóma aktivációja okoz citokin viharokat.( https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6553798/ )

Az egyik olyan kérdés, amelyre nem sikerült eddig igazán válaszolt találni, az, hogy a csecsemők és a kilenc évnél fiatalabb gyermekek miért nem mutatnak súlyos tüneteket a COVID-19 fertőzés során. Érthető, hogy az idősebb betegek miért lehetnek hajlamosabbak a nagyobb kockázatra, de vajon mi védi a kisgyermekeket?

A melatonin gátolja az NLRP3 gyulladást és a citokinviharokat

Doris Loh elmagyarázza, hogy a tudományos kutatások már kimutatták, hogy a melatonin az a szerves vegyület, amelyet az emberi test használ a gyulladásos reakciók mérséklésére. Ezt írja:

„A melatonin jól ismert kronobiotikus hatásairól: szabályozza mindazokat a biológiai funkciókat, melyek a cirkadián ritmushoz kapcsolódnak. Számos tanulmány tanúsítja fel, hogy a melatonin olyan hatásokat fejt ki, melyek a cirkadián szabályozáson kívül esnek. Az már bizonyítást nyert, hogy az NLRP3 gyulladások csökkentésére a melatonin hatással van!

Az a tény, hogy a gyulladást elősegítő citokinvihar hatásokat az NLRP3 gyulladásos aktivitások indukálják, és a melatonin azon képessége, hogy az NLRP3 gyulladást gátolja, a melatonint ezzel egyedülállóvá teszi a COVID-19 elleni küzdelemben.

Ez azt is jelenti, hogy ha a beteg – korától függetlenül – megfelelő melatoninnal rendelkezik, akkor a COVID-19 fertőzőképessége jelentősen csökken, és a szövődmények kialakulásának esélye jelentősen csökken.

A melatonin az oka annak, hogy a 9 év alatti gyermekek ritkán mutatnak súlyos tüneteket. Valójában a gyermekek igencsak enyhe tüneteket mutathatnak, vagy egyáltalán nem mutatnak tüneteket, annak ellenére, hogy fertőzöttek. Így felvetődik a kérdés, hogy mennyire különböző a melatonin termelés a gyermekek, felnőttek és idős emberek esetén?

A legtöbb embernél a melatonin csúcstermelése hajnali 2 és 3 óra között van. A maximális melatonin-szint 65–70 év közötti egészséges felnőtteknél 49,3 pg/ml volt. A 75 éven felüli felnőttek maximális szintje csak 27,8 pg/ml.(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27302542-physiological-melatonin-levels-in-healthy-older-people-a-systematic-review/)

A kisgyermekeknél viszont rendkívül magas a melatonin szint, a felnőttekéhez képest. A gyermekek esetében mért csúcsszintek csökkentek az életkor növekedésével. Az 1 és 5 év közötti gyermekek melatonin csúcsértéke 325 pg/ml volt, míg az 5-11 éves korukban már 133 pg/ml-re csökkent. (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6141425-fall-in-nocturnal-serum-melatonin-during-prepuberty-and-pubescence/)

Ábra: Grivas TB, Savvidou OD. Melatonin the “light of night” in human biology and adolescent idiopathic scoliosis. Scoliosis. 2007;2:6. Published 2007 Apr 4. doi:10.1186/1748-7161-2-6

Az eddigi elemzésekből már azt is tudhatjuk, hogy a COVID-19-vel fertőzött várandós anyák egyikének sem fertőződött meg a csecsemője a kínai Wuhani Egyetem Zhongnan Kórházába, és tüdőgyulladás miatt sem történt haláleset. Miért? A melatonin szekréció a terhesség harmadik trimeszterében több mint kétszeresére nő, mint az első trimeszterben.

Ábra: Voiculescu SE, Zygouropoulos N, Zahiu CD, Zagrean AM. Role of melatonin in embryo fetal development. J Med Life. 2014;7(4):488–492.

Következtetés

Doris Loh következtetése nem jelenti azt, hogy ha nem vagy fiatal, nem tudod túlélni a COVID-19 vírust. De azt jelenti, hogy amint 35 év feletti, krónikus betegséggel élő, vagy éjszakai műszakban dolgozó ember fertőződik meg, napi melatoninpótlást érdemes kapnia azért, hogy megakadályozza a tüdőben fellépő heves gyulladásos reakciót, amely ismert módon jellemző a korona vírusokra.

A melatonin, amit elsősorban azok ismerhetnek, akik az alvást elősegítő természetes tulajdonságaiból szeretnének profitálni, egyszerű megoldás a korona vírusfertőzés legsúlyosabb tünetére. Nem pusztítja el a vírust, de több időt ad a testnek arra, hogy ezt a munkát végrehajtsa, miközben biztosítja, hogy a tüdő tiszta maradjon, így biztosítva a szükséges oxigént az érintett számára.

Köszönet illeti Doris Loht, aki fáradtságot nem kímélő munkával összegezte és egybevetette a COVID-19 vírusról és a melatoninról publikált tanulmányokat.

Természetesen a fentieken túl mindannyian tegyük meg a megfelelőés hatóságok által is javasolt óvintézkedéseket és vogyázzunk magunkra és egymásra!

Ingyenes szállítás 40 000 Ft vásárlás felett

Vásárolj legalább 40 000 Ft értékben és a csomagod ingyenesen szállítjuk.

Termékek

Rendelések átvétele

A házhoz szállítás ZAVARTALANUL működik! A futárnál fizethetsz bankkártyával is, ha készpénzzel nem szeretnél. A futár érintésmentesen adja majd át a csomagod.

Személyes átvétel ÚJRA ZAVARTALANUL működik!

Az iroda kedden és csütörtökön van nyitva 10-13 és 14-17:30 között.

A portára, mint átadópontra is kérhetők a rendelések, ők minden nap nyitva vannak 8-20 óráig.

Konzultációk

A konzultációkat SZEMÉLYESEN és ONLINE is tartom, bármelyik forma választható. Foglalás

A konzultációkat kiegészítő e-bookok megvásárolhatók a shopban.